Értékeljen |
Utolsó, csoportkörben rendezett EYBL-tornáján lépett pályára a lettországi Valmierában az U20-as Budapest válogatott. Sárosi Bulcsú némiképp tartalékos együttese helytállt a harmadik tornáján is, de ezúttal lemaradt a dobogóról.
A mester értékeli a történteket: „Az első mérkőzésen jól kezdtünk, de az ellenfél átvette az irányítást, és végül győzött. Elkerülhető hibáink miatt szenvedtünk vereséget, elég csak a huszonöt eladott labdát felhoznom. Az összecsiszolatlanság még nagyon érződött a játékunkon. A Valmieras ellen már sokat javultunk, de egészen elképesztő hazai pályát fújtak a játékvezetők. Pályafutásom öt legnagyobb győzelme közé sorolom az ellenük elért sikert. Hatalmas ellenszélben, tízpontos hátrányból tudtunk fordítani az utolsó három percben, tizennégy-nullás futással.
A hazaiak elleni sikerből Andrássy Géza 23 ponttal vette ki a részét, a végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó játékos az All Star csapatba is bekerült. A magyar csapat legjobbjának egyébként a cserepadról kulcsszereplővé előrelépett Ramon Valeriót választották. A második napon volt igazán szükség arra, hogy megmutassa, mire képes valójában.
„A Tallin ellen nagyon jó mérkőzést játszottunk, a kevés pont ellenére az egyik legjobb teljesítményt nyújtottuk a sorozatban. A gondjaink azonban akkor kezdődtek, sérülés miatt Boros Márk és Chester Lewis is kidőlt a sorból. A jó erőkből álló, három, felnőttcsapatban is szereplő játékost felvonultató Riga ellen így is győztünk, egészen fantasztikus, hatvanöt százalékos dobóteljesítménynek köszönhetően. Az addig kevesebb lehetőséghez jutó játékosok főszereplővé léptek elő, aminek nagyon örültem. A sérültlista azonban tovább bővült, most Kiss Ádám és Vincze Balázs esett ki a csapatból. Az utolsó, vasárnap reggeli mérkőzésre nagyon kevesen maradtunk, azzal együtt nyernünk kellett volna. Tízből kilencszer mi győznénk a minszkiek ellen, most pont azt az egy mérkőzést játszottuk, amikor nem ez történt. Amiatt kicsit keserű szájízzel zártuk a tornát.”
A Budapest válogatott három győzelemmel és két vereséggel a negyedik helyen végzett a lettországi tornán, és lemaradt a korosztályos döntőről. Azzal együtt remekül helytállt az alkalmi csapat, amely kétszer is ezüstérmes lett.
„Sajnálom, hogy nem jutottunk a döntőbe, de ha valaki előzetesen azt mondja, hogy tíz győzelemmel és öt vereséggel zárunk a sorozatban, aláírom. Érdekesség, hogy mindhárom vasárnap reggeli mérkőzésünket elveszítettük, amiben nyilván benne van az is, hogy a hazai idő szerint reggel hét órás kezdés nem fekszik túlzottan a játékosoknak. Amellett nagy szerepe van annak is, hogy a torna végére elfogy az erő, mert a srácok nincsenek hozzászokva a hasonló iramhoz. A sorozatos sérülések is nagyrészt annak tudhatók be. Mindent egybevetve hálásak vagyunk a budapesti és az országos szövetségnek, nagyszerű kezdeményezés a Budapest válogatott. Jó lehetőséget kaptunk, amelyből reményeim szerint minden résztvevő profitált.”