MEGYEI FELNŐTT: BECSÜLETTEL KÜZDÖTT A KUTE

A péntek esti találkozóra a sérülésekkel és egyéb gondokkal küzdő vendég csapat csak hat fővel érkezett, köztük, az "eke szarvától" visszahívott Sári Boldizsár, aki az őszi térdsérülése óta mostanában kezd visszatérni. Ezen a mérkőzésen még nem vállalta a játékot. Habár csereként végig készenlétben állt, inkább a kispadról támogatta csapatát. Már a mérkőzés elején nyilvánvalóvá tette a miklósi gárda, hogy egyértelmű hazai győzelem várható. A vendégek rengeteg eladott labdáját könyörtelenül kihasználták, ami az eredmény alakulásán meg is látszott és csak azért nem lett nagyobb különbség az első negyed végén, mert ők sem jeleskedtek a pontos passzok terén. Ez jellemző volt az egész mérkőzésen. A jobb erőkkel felálló hazai csapat - Kovács Zoli gyakorlatilag egyeduralkodó volt a palánkok alatt, és hozzá csatlakoztak a Terék -fivérek - folyamatosan növelte előnyét a gyakorlatilag csere nélkül játszó, Kruzslicz és Vincze vezette, fiatalokkal kiegészített KUTE-val szemben. Az egyébként barátságos mérkőzés hangulatát rontotta a hazaiak által elkövetett két buta sportszerűtlen hiba, amit nem durvaság miatt, hanem a játékszabályok előírásai szerint kellett megítélni és büntetni. A KUTE ezen a mérkőzésen is megmutatta, hogy kevés emberrel is lehet nagy szívvel, küzdeni akarással játszani. A TKSE magabiztosan húzta be ezt a "kötelező" győzelmet.

Szénási János: „Az első játékrészben nem úgy álltunk a játékhoz, ahogy elvárható volt, hiányzott a csapatból a lendület és tűz. Aztán összekaptuk magunkat és a második félidőben már úgy játszottunk, ahogy az elejétől kellett volna. A kunszenti srácok végig küzdöttek, csak gratulálni tudok nekik. Hajrá TKSE!”

Süveges István: „Nagyon kis létszámmal tudtunk elutazni a törökszentmiklósi gárdához. Sorozatos sérülések miatt már az a célunk, hogy ki tudjunk állni a mérkőzéseken. Támadásaink nagyon esetlegesek, a csapatunk pontdobói vészesen megfogyatkoztak! Mi megtettünk minden tőlünk telhetőt! Gratulálunk az ellenfélnek!”