A mai kosárlabdázásban nagy szerepe van a kreativitásnak és ezt fejleszteni kell a játékosokban

KELLERNÉ SERES ÉVA
A kosárlabda alapvető eleme az 1:1.
Támadásban labdavezetésből (kézváltásból,
ritmusváltásból, irányváltásból), dobásból, támadó lepattanó szerzésből, labda
nélküli mozgásokból (elszakadásból, megállásból, cselezésből) áll.
Védekezésben 1:1 védésből (védő alaphelyzet,
hátralépésből), labdaszerzésből, dobások szereléséből, kizárásból, és a
védőlepattanó megszerzéséből áll.
A kosárlabda alapelemeinek a megtanulása után
(alapállás, labdafogás, ügyességfejlesztés, sarkazás, cselezés, labdaszerzés,
állóhelyből végzett dobás, fektetett dobás) következhet az 1:1 elleni játék.
Itt a támadó mindig megpróbálja megverni a védőt, hogy kosarat szerezzen, de ha
ez nem is sikerül, előnyt kell szereznie, hogy a jobb helyzetben lévő társát
megjátszhassa.
A mai kosárlabdázásban nagy szerepe van a
kreativitásnak és ezt fejleszteni kell a játékosokban. Fontos a gyors, hatékony
reagálás a különböző szituációkban. Az a játékos lesz sikeres, aki gyorsan dönt
és a már megtanult elemeket bátran alkalmazza!
A labdás támadó alaphelyzete mindig a hármas
fenyegetés, amiből könnyen lehet dobni, labdát leütni, illetve passzolni. A
támadónak mindig figyelnie kell a védő helyezkedését (alapállását – melyik lába
van elöl, közel vagy távol, kezei hol helyezkednek el) és az előny szerzéséhez
a legjobb technikát kiválasztania. Ezután következnek az állóhelyben (dobás,
indulócsel, sarkazás), illetve a mozgásban végrehajtott elemek (irány-,
ritmusváltás). Ezekre azért van szükség, hogy a védőt kimozdítsa a stabil
helyzetéből, ezáltal könnyebben megverje.
A kosárlabdázásban három játékos típust
különböztetünk meg. Irányító (főként a hárompontoson kívül mozog), bedobó
(pálya szélein mozog, főként 45 fok és az alapvonal között), középjátékos
(büntetőterület közelében, alsó vagy felső pozícióban mozog, bár a mai játékban
a 4-es poszt már távolabb is játszik a gyűrűtől).
Center 1:1-nél beszélhetünk külső 1:1-ről, ami a
büntetővonalon, illetve a téglalapon kívül átvett labdával történik, illetve
beszélhetünk belső 1:1-ről, ami a téglalapon belüli átvett labdából történik.
Külső
1:1
Támadás
- elszakadás (mindig kontaktusból történik,
elszakadó lábmunkával, karátemeléssel)
- hármas fenyegetés
- cselezés (dobócsel, indulócsel)
- dobás (állóhelyből)
- indulás (mélyen, hosszan a védő mellé lépve, max. 1-2 leütéssel,rövid,hosszúindulással)
- dobás (mozgásból: tempó,ziccer,erőziccer,horogdobás)
- megállás (együtem,kétütem)
- sarkazás (megállás után dobócsel, védő mellé sarkazás)
- dobás (tempó,ziccer,erőziccer,horogdobás)
- HARC a támadólepattanóért
- átadási vonal védés
- stabil védőalapállás (fontos a kar és lábmunka, cselekre nem szabad ugrálni,
illetve a lábakat kinyújtani)
- labdavezetés elleni védekezés, hátralépés (csípő hátul, fontos a karok helyzete)
- felvett labda utáni védekezés (csípő
közel, karok magastartásban, felkészülve a sarkazás védésére)
- kizárás (védőlepattanó szerzése)
- labdaátvétel (könyök szélesen, váll fölött hátranézve megnézni a védőt,
leütés mélyen háttal a gyűrűnek vagy szembesarkazva dobócsellel, indulócsellel
keresni a kosárszerzés lehetőségét)
- gyűrű alatti dobás (horog, tempódobás, sarkazás utáni horog, erőziccer)
- 1-2 leütés utáni dobás (horog, tempódobás, erőziccer, sarkazás utáni horog,
tempódobás)
- HARC a támadólepattanóért
- labdaátvétel után védekezés (csípő hátul, karok fent)
- gyűrű alatt kényszeríteni a támadót a kontrollált befejezésre
- kizárás (szemből vagy hátrasarkazással majd kitolni a támadót)
Védekezés
- kontaktus
Belső
1:1
Támadás
- pozíciófogás (hajlított lábbal, mindig két
kézzel kérve a labdát, ezáltal elzárva annak a lehetőségét, hogy a védő
megszerezze a labdát)
Védekezés
- hátulról, félelölről, elölről védve
megakadályozni a labdaátvételt (kontaktusban kell harcolni)
Ebben a néhány mondatban az alapvető technikákat
írtam le. Fontos, hogy a helyes technikák megtanítása után mindig betegyük a
félaktív, illetve a későbbiekben az aktív védőket, és olyan szituációkat
alakítsunk ki, amelyek mérkőzéseken is gyakran előfordulnak. A kenguru, gyerek, tini korosztályoknál még nem
poszt szerint, de a serdülő, kadet, junior korosztályoknál fokozatosan
posztokra lebontva heti rendszerességgel
kell gyakorolni az 1:1 elleni játékot ahhoz, hogy azt mérkőzéseken alkalmazni
tudják a játékosok.
KELLERNÉ SERES ÉVA