Edzői oldal - Edzők publikációi

Dzunic Branislav Bane@lks.hu   VÉDEKEZÉS Egész pályás agresszív letámadás Ha játszotok egy olyan csapat ellen, mint a Szolnok (amely az utolsó két szezonban is bajnoki címet szerzett) úgy kell felkészíteni a csapatot, hogy az edzésben idő nagyobb részét erre a match up zone-ra kell áldozni. Ami egyébként szokatlan már megszokott edzésritmusban. A másik oldalon ugyan úgy fontos a mentális felkészítés is, hiszen a mérkőzésen ilyen védekezéssel fog találkozni. Azért is az edzői filozófiában jó lenne, ha a csapat a többiektől eltérő védekezést alkalmazzon. Ebben az esetben az ellenfélnek muszáj felkészülni egy teljesen eltérő védekezési szisztéma ellen, amelyik nincs benne a saját mindennapi edzésterveiben. Egyik ilyen rendszer az egész pályás agresszív letámadás (azt a védekezést alkalmazza az Alba Fehérvár csapata egy szezonnal ezelőtt, amelyen sok meglepetést okozott az ellenfeleknek, nem csak a Magyar Bajnokságban, hanem az Európa Kupában is) Ha az egész pályás letámadásról beszélünk, sokan arra gondolnak, hogy sok labdaszerzés lesz amiből könnyű kosarakat lehet szerezni, de ha játszunk erős csapatok ellen lehet, hogy nem lesz sok szerzett labda. Ilyenkor ezzel a védekezéssel:

• megzavarni a ritmust
• gördülékenységet
• folyamatosságot az ellenfél támadásában.

Például, ha egy csapatnak gyors átmeneti játéka van kapott kosár, sokszor a korai támadásukat ezzel a védekezéssel lehet megakadályozni. Vagy ha egy csapat fegyelmezetten támad 5:5 ellen ahol az edző hívja a figurákat, ekkor ezzel a védekezéssel szintén meg lehet megakadályozni ezt. Ezzel a védekezéssel mit nem akarunk engedni:

• könnyű kosarakat, ziccereket
• ritmusból dobott 3 pontosokat
• második szándékból szerzett pontokat
• buta faultokat (ilyen faultok korán beviszik a csapatot a bónuszba, az ellenfél többször állhat a büntető vonalra, ha gyakran faultolunk a letámadásban szintén nem jó)

      Hogyan gyakoroljuk a védekezést? Játékosoknak meg kell érteniük mit jelent a védekezés, D.E.R. (Defenseve Efficiency Rating): tartsunk egy pont alá az ellenfél minden labdabirtoklását! Ha ezt (DER) 0,8-0,9 közé szorítjuk, akkor azt jelenti, hogy nagyon jó védő csapatról beszélünk. Ha alkalmazunk az edzésen Shell drillt, akkor úgy csináljuk, hogy a védő csapat négyszer védekezik és a támadókat 4 pont alatt kell tartaniuk. A játékosoknak meg kell érteniük DER! Például, annak ellenére, hogy az ellenfél dobó százaléka 50 % a mérkőzésen, de az eladott labdák száma magas (lépéshiba, támadó idő lejárt, stb.) akkor is jó védekezésről beszélünk. Vagy ha az ellenfél csapat dobó százalékát 30% körül tartjuk, de közben sok buta faultokat csinálunk és a büntető vonalra engedjük őket, ez egy rossz védekezés. Ezért mondhatjuk, hogy az ellenfél dobó százaléka néha nem ad reális képet a támadásukról. A DER mindig reális képet ad a támadásukról, a játékosainkat ebben az irányban kell oktatni. Gondolkodás a következő,

első támadás- jó védekezés (támadásban nulla pontot szerzett az ellenfél)

második támadás- jó védekezés (még mindig nulla pont az ellenfélnek)

harmadik támadás- rossz védekezés (az ellenfél szerzett 3 pontot külső dobásból)

negyedik támadás- védő faultot követett el (ezzel 1 pontot adunk a támadóknak)

ekkor a drill automatikusan újra indul, mert a védő csapatnak nem sikerült 4 pont alatt tartani a támadókat. A játékosnak meg kell tanulnia, hogy milyen jelentőséggel bír a 3 pontos (külső) dobás. Például:

első támadás- védő faultot követett el (ezzel a támadóknak 1 pontot adunk)

második támadás- jó védekezés (továbbra is csak 1 pontja van a támadóknak)

harmadik támadás- jó védekezés

negyedik támadás- védő csapatnak meg kell érteni, hogy nem kaphatnak 3 pontot!!

tehát ez egy mérkőzés szituáció, amikor muszáj kivédeni a 3 pontos dobásokat! Ugyan akkor a játékosnak tudnia kell, hogy mit csináljon a védekezésben: fontos megértenie, hogy a védekezés eredményességét (DER) hogyan befolyásolja a 3 pontos, a fault, támadó lepattanó és a második szándékú kosarak. Sok edző azt gondolja, hogy egy félpályán nagyon jó védekező csapat- jó védő csapat, de az is tud jó védő csapat lenni, amely egész pályán védekezik. Meg tudja bontani a támadást az egész pályán és ugyan úgy eredményesen visszarendeződik a félpályás védekezésre. Az elhelyezkedés alapelvei a letámadás során; mikor és hol csapdázunk, és mit csinálunk csapda után. Mindennek a kulcsa, hogy az öt pályán lévő játékos megértse hogyan, hol és mikor csapdázzanak. Ha ezt nem értik meg nem fognak tudni rotálni a védekezésben.       Setting up the press (elhelyezkedés a letámadásban kosár után)    

• X3 bal oldalon, X2 jobb oldalon
• X4 a labdán, X5 hátul
• X1 második vonalban az X3-X2 mögött

Kosár után:

• X4 minél gyorsabban zavarja a labda bedobását, így időt ad a többi játékosnak az elrendeződésre
• X1 irányító, minden dobás után közép fele visszahelyezkedik, így védekezési egyensúlyt teremt a pályán
• X5 a támadó lepattanó után sprintel vissza, amíg az irányító biztosítja a könnyű kosarakat

az irányítónak aktívnak kell lennie és folyamatosan kommunikálni kell a védekezésben az X2 és X3 a kép szerint helyezkednek el, ha a területükben nincs, támadó vissza kell futni középső területre, amíg nem, találnak szabad támadót Csapdázás: Játékosnak tudnia kell mikor és hol lehet csapdáznia, hogyan rotálnak a védekezésben és hogyan oldják meg azt a gyenge pontot ami így alakul ki ha két védő a labdás támadón van. Autómatikusan érkezik a csapda, ha a pályára bedobott labda az alsó szálka vonala alatt van így olyan helyzet alakult ki, hogy reális veszélye van egy ritmusból dobott 3 pontosnak, vagy egy faultnak, vagy támadó lepattanónak és három játékosnak a labda mögött meg kell akadályozni ezeket. Az első: nincs direkt átadás a középső területen vagy az oldalvonal fele, - X1 nek meg kell akadályozni az átadást a 3-as játékosnak, - X2 kockáztat, de mérlegelni kell mi rossz és mi a jó kockázat. Ha az X2 elindul labdaszerzésre és nem sikerül akkor 3:2 lesz a védőtérfélen - X2 muszály mozogni közép fele, mert nem engedhetjük meg az egyenes vonalban lévő passzokat, csak oldalra engedjük a passzokat és hosszú mélységi átlós passzokat, mert ilyen passzok után tudunk eredményesen visszarendeződni, - X3 és X4 nemcsak azért csapdázik, hogy labdát szerezzen hanem ezekre az átadásokra szertnénk kényszeríteni amire felkészülünk és megelőzhetjük (megszerethetjük) ezeket! NEM FAULTOLUNK!!   Csapdázás a második területen: amikor az irányító átvette a labdát az alsó szállka felett, az öt védő játékos a pálya tengelye belül helyezkedik el, - X3 agresszívan letámadja a labdást és labda vezetésre kényszeríti, nem ad időt neki, hogy lássa az egész pályát, az ő feladata is hogy irányváltoztatásra is kényszerítse a támadót, nem tereli egyik oldalra sem. csapdázni akarunk az alapvonalról érkező játékossal (most X4-gyel) Csak olyan bedobásokat csapdázunk amelyik a labda oldalon történik. Egy jó védekező csapat tud eredményes lenni félpályán és egész pályán is. Ha egészpályás letámadást alkalmazzuk tudnunk kell mikor, hol és hogyan csapdázzunk! Nem engedjük a könnyű kosorakat, távoli dobásokat, második szándékú pontokat és nem ütünk buta faultokat.