Név:
E-mail:
HÍREK - Hírek - Interjú
Cselkó Tibornak nem volt muszáj elmennie!
0
Jocha Károly interjúsorozatában a magyar kosárlabdázás régi nagyjait ismerhetjük meg egy kicsit közelebbről

  2018. Július 26.
Kalandokban bővelkedő életéről is hosszan mesélt Cselkó Tibor, aki az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar férfi kosárlabda válogatott egyik oszlopos tagja volt. Az első kérdés mindjárt a dolgok közepébe vágott.

 - Miért ment el 1956-ban, hiszen itthon is sikeres sportoló volt, s feltehetően kosarasként is még hosszú évekig a legjobbak között maradhatott volna?

 - Nekem nem kellett elmennem, mint sokaknak – válaszolt a 88. évében járó, 196 centiméter magas sportember. – Egyéni okaim miatt kellett így döntenem. Azért hagytuk el az országot, hogy a hazai környezetben megingott házasságunkat megmentsük. Ez sikerült is, így nyugodtan mondhatom, hogy megérte - megmaradt a családi egység. Valaki beleszeretett a feleségembe és így tudtuk kikerülni a várható kellemetlenségeket. Odakinn gyönyörű családunk lett, egy fiam és egy leányom született. A fiamnak három, a lányomnak egy leánya van, tehát négy leányunokával ajándékoztak meg bennünket.

 - Angliában hogyan találta fel magát?

 - Mivel itthon már 1954-ben megszereztem az építészmérnöki diplomámat, így ott a szakmámban tudtam elhelyezkedni és érvényesülni. Negyven évet ledolgoztam, szép házunk van London nyugati területén. Nagyon elégedett vagyok az ottani életemmel, ott születtek a gyerekek, mi már ott gyökeret eresztettünk. Más kérdés, hogy nagyon szívesen jövök vissza Magyarországra, eddig ez évente négy alkalommal szokott sikerülni. Amikor itt vagyok, itt is nagyon jól érzem magamat. Van egy lakásunk abban az utcában, a XI. kerületben, ahol nevelkedtem – szóval eddig minden rendben van.

 - Melyik munkája volt a legemlékezetesebb?

 - Az, amikor a Legfelső Bíróság kibővítésén négy és fél évig dolgozhattam, közmegelégedésre. Az átadási ünnepségen még a királynőnek is bemutattak! 

 - Ha már a bíróság szóba került, megkérdezném: milyen a közbiztonság Angliában?

 - Mostanában jó, jobb, mint a korábbi években. A kiemelt témának számító migráns ügyeket is jól kontrollálják. Szerintem a pakisztáni felmenőkkel rendelkező londoni főpolgármester is jól végzi a dolgát.

 - Még egy utolsó kérdést engedjen meg és utána átmegyünk a sport témákra. Mi a véleménye az EU-ból való brit kilépésről?

 - A nép így döntött, ezért meg kellett lépni, amit a többség akart. Én a kisebbséggel a maradásra szavaztam, mert szerintem meg kellett volna tartani Európával a direkt kapcsolatot. Gazdaságilag egyébként máris érezhetően jobban jártunk a kilépéssel. Ami a pénzügyi feltételeket-lehetőségeket illeti, én nagyon elégedett vagyok.

 - Mivel a fő témánk mégis csak a kosárlabda, beszéljünk az Ön pályafutásáról!

 - Tizenhat éves voltam, amikor a cisztercita gimnáziumban bámészkodva néztem a kibombázás miatt kényszerből ott edző műegyetemistákat. Előtte nekünk volt némi időnk edzegetni, dobálgatni, s ott figyelhetett fel rám a MAFC. Eszéki Rezső és Vadászi Ede kérdezték meg tőlem, lenne-e kedvem kosarazni? Magas voltam, elég ruganyos is, és elfogadtam a hívást. Beálltam az ifijeik közé és négy év múlva már válogatott lehettem.

 - Ez volt az első sportág, amelybe belekóstolt?

 - A Soproni úti iskolába jártam, engem mindig csak a labdás dolgok érdekeltek. Érdekes, hogy a 89. évében járó bátyám, a táncdal szövegeket író Bradányi Iván soha semmit nem sportolt. Én pedig kosárlabdázó lettem.

 - Mikor indult el felfelé a magyar férfi kosárlabdázás?

 - 1952-ben, a helsinki olimpián még nem kerültünk be a legjobb nyolc közé, viszont az 1953-as Európa-bajnokságon, Moszkvában már másodikok lettünk. Ekkor érezni lehetett, hogy ebben a csapatban még több is benne lehet, amit 1955-ben, a Népstadionban rendezett, következő Eb-n be is bizonyítottunk. Én is belefértem bedobóként a kezdő ötösbe, de a két világklasszisunk minden kétséget kizáróan Greminger János és Zsíros Tibor volt. Állítom, hogy semmi kényszer nem hatott ránk azért, hogy ne nyerjünk a szovjetek ellen. Ez jelentős részben Hegyi Gyula bácsinak volt köszönhető, akit nagyon jó sportminiszternek tartottunk. 

 - Amikor elmentek, maradt kapcsolata a kosárlabdával?

 - Játékban maradtam elég sokáig. Különösen azokban az években ment jól, amikor Eb-győztes csapattársam, Bánhegyi László lett a MALÉV londoni képviselője. Nyolcszor nyertük meg sorozatban az YMCA klubbal London bajnokságát. Amióta abbahagytam, leginkább az NBA tévéközvetítéseit követem, mert Angliában elég gyengén áll a kosárlabdázás. Az NBA-ben viszont igen látványos meccseket produkálnak. Számos alkalommal jártam az Egyesült Államokban, egy alkalommal pedig – Washingtonban – a helyszínen néztem végig a Los Angeles Lakers elleni összecsapást. A kosármeccsek mellett a tenisz és a golf érdekel. Bár Nadal mostanában óriási formára futott fel, de én kitartok régi kedvencem, Federer mellett. Amikor – Borg idejében – kimentem Wimbledonba is, a televízió még sokkal kevesebb teniszt vett be a programjába. Abból az időből Taróczy Balázst is kiemelném. Élénken emlékszem arra, amikor a svájci Günthardttal megnyerte a párost Wimbledonban.

 - Már 26 éve, 1992-ben nyugdíjba mehetett. Azóta mi mindennel telik az élete?

 - Mit csinálok? Például golfozok. A közelünkben van egy pálya, ahova a barátaimmal gyakran ellátogatunk. Sokáig klubtag is voltam, de két éve feladtam, mert ebben a korban már nem tudok versenyben maradni a többiekkel. Az éves tagsági díj mindössze 250 font, ami az ottani viszonyok között egy jelképes összeg, átszámítva még százezer forint sincsen. Mivel kétféle nyugdíjat is kapok, ráadásul a feleségem is nyugdíjas, így nagyon jól megélünk. Ő egy ékszerüzletben volt vezető, de szerencsére őket egyszer sem kísérelték meg kirabolni.

 - Évente négyszer itt töltenek hosszabb időt. Hogyan látja az ország helyzetét, állapotát?

 - A leghosszabb a nyári ittlétünk, ez öt hétig tart, de máskor is több hétig időzünk „hazai pályán”. Úgy látom, Orbán Viktor jól csinálja a dolgát. Sok építkezés zajlik, van dinamikája a dolgoknak.

 - Londonból repülővel jönnek, de Angliában feltehetően Ön is autózik.

 - Természetesen. 1961 óta van jogosítványom, soha nem volt balesetem. Korábban a fél világot körbeutaztuk, Portugália a kedvencem. Amerikában is voltunk számos alkalommal, ahol barátaink vannak. Oda is visszajárunk, de ott nem élnék szívesen! Van egy 15 éves BMW-m, a londoni utak kitűnő minőségűek, messzebbre azonban már nem akarok eljutni, visszafogottabbak a terveink. A család és az unokák ugyancsak lekötnek bennünket.

 - Búcsúzóul a labdarúgásról kérdezném.

 - Láttam a magyarok ausztrálok elleni, vesztes találkozóját. Rendszeresen követem a Premier Liga történéseit, mert meggyőződésem, hogy a bajnokság nagyon jó. Szerintem az ottani színvonal a legjobb a világon. A klubcsapatok erősebbek, mint az angol válogatott...

www.jochapress.hu


Vissza a főoldalra!


  2018. Július 26.





2018 Július

h.k.s.c.p.s.v.
 
 
 
 
 
 
1
2 hír
2
3
1 hír
4
1 hír
5
3 hír
6
1 hír
7
8
9
10
2 hír
11
1 hír
12
13
14
15
1 hír
16
17
18
19
1 hír
20
1 hír
21
22
23
24
25
26
27
28
1 hír
29
30
31
1 hír
 
 
 
 
 
Get the Flash Player to see this player.

j plyn
A szövetség hivatalos médiatámogatója
Nemzeti Sport
 KÖZZÉTÉTEL

Közzététel az adózó 2015. évi rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg 2016. évben történt felhasználásáról
A 2015. évi adó 1% felajánlásának köszönhetően a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 50.074 Ft támogatásban részesült.
A Szövetség a fenti összeget, a törvényi előírásoknak megfelelően, az Alapító okiratban foglaltak alapján a 2016 évi Kosárlabdázás Napja rendezvényünk szervezési feladataihoz használta fel.
Ezúton köszönjük mindazok támogatását, akik adójuk 1%-át az MKOSZ részére ajánlották fel.

 OLDALTÉRKÉP


BAJNOKSÁGOK - FELNŐTT

BAJNOKSÁGOK - UTÁNPÓTLÁS

  • MŰSOR

  • Műsor
  • CSAPATOK

  • Csapatok
  • JÁTÉKOSOK

  • Játékosok