Név:
E-mail:
HÍREK - Hírek - Interjú
Banna Valér: 1969 volt a legsikeresebb évem!
0
Jocha Károly interjúsorozatában a magyar kosárlabdázás régi nagyjait ismerhetjük meg egy kicsit közelebbről

  2018. Május 23.
Annak idején elég sokszor láthattam játszani az egyik valóban kiváló magyar kosarast, Banna Valért. Az 1939 októberében született, magasra nőtt sportember az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar válogatott kiválóságainak lassú kiöregedését követő generáció egyik meghatározó játékosa volt, aki már tizennyolc éves korában, 1957-ben felhívta magára a figyelmet.

Akkor még szülővárosának reprezentatív együttesében, a PVSK-ban szórta a pontokat. Ma pedig az év nagyobbik részét Balatonszemesen tölti. Budapestre csak egy-két napra utazik fel, s amint elvégezte ügyes-bajos dolgait, máris felül az ellenirányba induló vonatra. Egyik budapesti átutazása alkalmával sikerült közös asztalhoz ülnünk és beszélgetnünk.

- Tudja, már régebben feladtam az ügyvédi praxisomat, de van még olyan cég, amelynél elfogadják a szaktanácsaimat. Ilyenkor feljövök a fővárosba, és az illetékesekkel átbeszélgetjük az aktuális tennivalókat. De gondolom, nem elsősorban erre kíváncsi.

- Ez a néhány mondat hozzátartozik a teljesebb képhez. Való igaz, hogy elsősorban a kosaras élményei, a régi szép idők történései érdekelnek.

- Hát, ami azt illeti, azokból bőven van, legfeljebb nem minden jut majd eszembe. Arról azonban még véletlenül sem feledkezhetek el, hogy mennyit köszönhetek Bokody Károlynak, aki az 1957-ben, Belgrádban volt Vasutas Eb-t követően beajánlott Páder Jánosnak! Akkoriban sokkal konkrétabb volt a főváros-centrikusság, ezért vidékiként valóban nagyon nehéz volt felhívni bárkinek is magára a figyelmet.

- Önnek 1956 után egyébként is elég sok gondja adódott.

- Az ellenem hozott határozat szerint „az ellenforradalmat követő időszakban tanúsított magatartása miatt felsőfokú tanintézetbe felvétele nem javasolt”. Ez így ment egészen 1963-ig, amikor sokakkal együtt amnesztiában részesültem.

- Az évek során kosárlabdázásban azért szépen előrehaladt.

- Már 1957-ben kivittek a Világifjúsági Találkozóra, népszerű nevén a VIT-re, ahol a központi rendezvények mellett számos sportágban – így kosárlabdában is - komoly, színvonalas versenyeket rendeztek. Először lehettem válogatott, ráadásul azt a tornát a magyar együttes nyerte meg. Két évvel később eljutottam arra az emlékezetes, hathetes távol-keleti turnéra is, amelynek során négy hetet Kínában, kettőt pedig a Koreai Demokratikus Köztársaságban töltöttünk.

- Az 1961-es belgrádi Európa-bajnokságra már családos emberként utazott ki.

- Hamar megházasodtam, feleségem, Kovács Olga a Vörös Meteorban kosarazott. Igazi erőszakos irányító volt, aki hátvéd poszton is hasznosan tudott játszani. A Vörös Meteor játékosaként ezüst- és bronzérmes csapatban is szerepelhetett. 1964 elején azért fogadtam el a Honvéd invitálását, mert ott folyt olyan szakmai munka, amely segítette a karrierem kiteljesedését. Bár a PVSK kiadott, mégis hat hónapig nem léphettem pályára. Ezért „ugrott” az olimpiai részvételem lehetősége. A történet egyébként sem úgy folytatódott, mint ahogyan azt reméltük. Már két és fél esztendőt lejátszottam a Honvédban, de a lakás egyre csak késett. Végül azért kaptam meg, mert megígértem: ha nem lesz lakás, visszamegyek Pécsre. Na, ez hatott, így jutottam nagy keservesen saját otthonhoz.

- Pedig ezekben az években ugyancsak jól teljesített a pályán.

- 1965 különösen sikeres évem volt. Magyarországon rendezték meg a Főiskolai Világbajnokságot, ahol az USA és a Szovjetunió mögött mi lettünk a harmadikok. Az akkor formálódó új garnitúrának én lettem a csapatkapitánya, az év végén pedig az „Év kosárlabdázója” büszke címet is kiérdemeltem.

- A Honvédban annak idején komoly társasági élet zajlott...

- A központ a rendkívül népszerű Simi, Simon János volt, aki óriási egyéniségként szervezte ezeket az együttléteket, ráadásul kitűnően énekelt is. Végül is ezeknek a baráti programoknak köszönhettem azt is, hogy ügyvéd lehettem. 1969-ben végeztem el ugyanis a jogot, de az ügyvédi pozíció elérése elérhetetlen álomnak tűnt. Egészen addig, amíg egy ilyen alkalommal nem ismertettek meg engem Buda Pista bácsival. Greminger és Simon jóvoltából Pista bácsi mindent megtudott, és hamar a lényegre tért. Másnap magához kéretett, három nappal később pedig már az igazságügyi miniszterhelyettesnél volt az ügyem.

- Menjünk vissza egy kicsit az időben. A Honvédban Balogh József (becenevén „Buli”) volt az a szakvezető, aki 1965-ben nagytakarításba kezdett, fiatalítani akart, és ehhez megkapta a parancsnokság engedélyét is.

- Mivel a Honvéd továbbra is bajnok volt, így Balogh folytathatta a szakmai elképzelései megvalósítását. Ami mindannyiunk pályafutásában törést okozott, az a mexikóvárosi olimpia volt, amiről eleve lemondtak. „Odafönn” ugyanis azt hangoztatták, hogy a kosárlabdázók helyett inkább tucatnyi egyéni versenyszámban érdekelt sportolót küldenek ki. Például elindítanak tizenkét vitorlást, ezek közül egyet csak „befúj” a szél egy jobb helyezésre... Ez a döntés is bizonyosan szerepet játszott abban, hogy két egészen extra játékosunk is angolosan lelépett. Nyitrai Imre később belga válogatott lett, Rácz János pedig a Berck Plage nevű francia klubbal, mint játékos-edző, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a legjobb négy közé jutott. Kettejük távozása a magyar férfi kosárlabdázás jelentős veszteségét okozta.

- Az 1968-as olimpiáról tehát lemaradtak, a Honvéd viszont sorozatban nyerte a magyar bajnoki címeket. 1957 és 1969 között megszakítás nélkül elsők lettek a hazai élvonalban.

- A sorozat 1971-ben folytatódott, ekkor 100 százalékos sikerrel nyertük meg a pontvadászatot. Nem árt megjegyezni annak az együttesnek a gerincét adó játékosok neveit. Tehát Gyulai Géza, Gyurasits István, Losonczy Árpád, Gellér Sándor, Lendvay Ödön, s talán magamat is ide számíthatom.

- 1972-ben azután újabb hullámvölgy következett.

- Igen, ennek két oka is lehetett. Az egyik a csapaton belül keresendő. A másik pedig az, hogy az előbb játékosként, majd edzőként is igen tehetséges Glatz Árpád jó erőket verbuválva ügyes és küzdőképes együttest gyúrt össze Csepelen. Az ő két, egymást követő (1972, 1973) bajnoki címük mindenképpen elismerésre méltó.

- 1972-ben egyébként elküldték Balogh Józsefet...

- És jött helyette Ránky Mátyás, aki minden előkészület nélkül, egy kupameccs előtt közölte, hogy Gellérnek és Gyurasitsnak ez lesz a búcsúmeccse. Természetesen az érintettek ezt nem nyelték le, hanem sikerrel fellebbeztek. Később egyébként ismét összejött egy, az átlagnál jobb Honvéd, amelyben Gellér, Kamarás, Horváth, Heinrich és Recska alkották a kezdő ötöst. Gellér Sanyi ezekben az években Európa egyik legjobb irányító játékosává érett, de mivel a válogatottnál éppen a korábban honvédos Ránky Mátyás volt a kapitány, így őt többet nem válogatta be.

- Ön 1972-ben a Ganz-Mávag elleni bajnokin búcsúzott a palánkok világától. Ennek már 45 esztendeje. Visszagondolva pályafutására, melyik évadot jelölné meg a legsikeresebbnek?

- Számomra az 1969-es idény sikerült a legjobban. A Magyarországon rendezett Európa-bajnoki selejtezőből továbbjutottunk, engem pedig a torna legjobb magyar játékosának jelöltek. Az Eb-n nyolcadik válogatottunkban ismét én lettem a legjobb, a cosertai selejtező csoport legjobb ötösébe is beválasztottak. A Real Madrid felett hazai pályán aratott 17 pontos győzelem pedig a mai napig jóleső érzéssel tölt el.

- A sportággal van valamilyen kapcsolata?

- Előbb a fegyelmi, majd a fellebbviteli bizottságban dolgoztam, és 70 éves koromban fejeztem be, azóta csak középtávolról figyelem az eseményeket.

Jocha Károly



Vissza a főoldalra!


  2018. Május 23.





2018 Május

h.k.s.c.p.s.v.
 
1
2
2 hír
3
2 hír
4
1 hír
5
1 hír
6
7
2 hír
8
9
2 hír
10
1 hír
11
1 hír
12
13
1 hír
14
1 hír
15
1 hír
16
2 hír
17
1 hír
18
2 hír
19
3 hír
20
21
2 hír
22
1 hír
23
2 hír
24
4 hír
25
1 hír
26
1 hír
27
1 hír
28
2 hír
29
2 hír
30
1 hír
31
3 hír
 
 
 
Get the Flash Player to see this player.

j plyn
A szövetség hivatalos médiatámogatója
Nemzeti Sport
 KÖZZÉTÉTEL

Közzététel az adózó 2015. évi rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg 2016. évben történt felhasználásáról
A 2015. évi adó 1% felajánlásának köszönhetően a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 50.074 Ft támogatásban részesült.
A Szövetség a fenti összeget, a törvényi előírásoknak megfelelően, az Alapító okiratban foglaltak alapján a 2016 évi Kosárlabdázás Napja rendezvényünk szervezési feladataihoz használta fel.
Ezúton köszönjük mindazok támogatását, akik adójuk 1%-át az MKOSZ részére ajánlották fel.

 OLDALTÉRKÉP


BAJNOKSÁGOK - FELNŐTT

BAJNOKSÁGOK - UTÁNPÓTLÁS

  • MŰSOR

  • Műsor
  • CSAPATOK

  • Csapatok
  • JÁTÉKOSOK

  • Játékosok