MKOSZ
magyar angol
FELIRATKOZÁS A HÍRLEVÉLRE
Férfi
NB I.
A csoport
Női
NB I.
A csoport
Klasszisok nélkül vitézkedtek
A szövetségi kapitány elégedett a játékosokkal, de a sérültek hiányoztak

2008. August 7.


A magyar U18-as fiú kosárlabda válogatott a 17. helyen zárta a debreceni kontinensviadalt. Az elõzetes várakozás a legjobb nyolcba kerülés volt, azonban a csapat nem tudta megfelelõen pótolni hiányzóit. A helyosztókon az együttes megmutatta, hogy a három meghatározó játékos, Vojvoda Dávid, Lepsényi Ádám és Morgen Ferdinánd nélkül is tud szép eredményeket elérni a csapat. Többek között a szintén kudarcot valló angol válogatottat is sikerült felülmúlni. A válogatott teljesítményérõl és a jövõrõl is beszélgettünk Lakosa Zsolttal, a gárda edzõjével. A magyar együttes jövõre is a B-divízióban indulhat.


 


- Az eredményekbõl ítélve megmarad a lendület és kitartás, amit a helyosztók elõtt elvárt a fiúktól. Mennyire adott plusz erõt a csapatnak a norvégok elleni hosszabbításban megszerzett gyõzelem? – kérdeztük a szövetségi edzõt.



- Igen, jól játszottak a srácok. A norvégok ellen akadozott a játék, hiszen kellemetlen ellenfelek a skandinávok, fõleg azért mert szerkezet nélkül játszanak. Az íreknél mindenképpen jobbak vagyunk, õk az angolokkal játszottak inkább presztízsmeccset,  ellenünk nem nyújtottak kiemelkedõt, hiszen így is majdnem 50 ponttal vertük õket. A britek ellen pedig fantasztikus gyõzelmet arattunk, az volt az igazi fegyvertény.



- Kivel volt különösen elégedett a játékosok közül?



- Mindenkivel elégedett voltam, megkockáztatom, ha az elsõ meccsen nyerünk, akkor minden másképp alakul. Akár a legjobb négybe is odaérhettünk volna, még így a hiányzók nélkül is



- Bár a sportban nincsen ha, mégis mit lehetett volna elérni a Vojvoda, Lepsényi, Morgen trióval a csapatban?



- Ha csak Vojvoda velünk lett volna, bejutunk a legjobb négybe, õ olyan klasszist képvisel, amely meghatározza a csapat játékát. Lepsényi Ádámmal is csak többek lettünk volna, hiszen az õ helye fontos volt a csapat szerkezetében, a palánk alatti játéka és a kinti dobásai lényeges részét képezték a taktikánknak. Máshogy játszik a csapat, ha õ is a parketten van.



- Több olyan játékos is van, akik a helyosztók során kaptak több lehetõséget, sõt közülük például Kóthay László kifejezetten jól teljesített az angolok és az írek ellen is. Mit gondol az õ teljesítményükrõl?



- Nem lehet egyszerre tizenkét játékos a pályán, természetes, hogy mások is lehetõséget kaptak. Külön Kóthayra kitérve, õ alapvetõen stabil tagja volt a gárdának, azonban nem tudott igazán jó teljesítményt nyújtani és bizonytalan volt több helyzetben. Ennek sok oka van, többek között, hogy a felkészülés során nem volt végig velünk. Azonban a két utolsó mérkõzésen valóban jól teljesített, különösen Anglia ellen bizonyította tehetségét.



- Kicsit kitérve a többi válogatottra, ön is Szlovéniát várta az elsõ helyre?



- Igen, hiszen játszottunk ellenük felkészülési mérkõzést, és világosan látszott, hogy nagyon jól összerakott gárdáról van szó. A döntõ inkább amolyan kötelezõ esemény ilyenkor, hiszen a fontos dolgok az elõdöntõkbe derülnek ki, egészen pontosan az, hogy ki jut fel. A csehek is erõsek voltak, habár hiányzott az egyik legjobb játékosuk.



- Tartanak majd valamilyen búcsúvacsorát a csapattal, ahol értékeli a fiúk teljesítményét?



- Az a szokás, hogy egy-két héttel a tornák vége után találkozik a csapat egy összejövetelen. Ettõl függetlenül természetesen a rövidebb értékelést már elmondtam a srácoknak.



- Mit hallhattak Öntõl?



- Elmondtam nekik, hogy elégedett vagyok velük. Õk pontosan tudják, hogy mekkora munka van ebben az eredményben. Ha valaki a jövõben ránéz az Eb végeredményére, csak azt fogja látni, hogy a magyarok a 17. lettek, a játékosok azonban szép emlékeket idézhetnek majd fel, hiszen olyan körülményeink voltak, amelyek mellett nehezebb jó eredményt elérni, sõt a szerencsével is hadilábon álltunk. Összességében viszont jól teljesítette a fiúk.



- A jövõben Ön edzheti majd a 1991-es korosztályt?



- Nem tudom még, hiszen elõször le kell adnom az értékelésemet errõl a tornáról, ezután derül ki a hogyan tovább. Ha rajtam múlna természetesen szívesen maradnék és vezetném az 1991-es korosztályt, fõként mert a fiam is közöttük játszik.



Élesztõs Zoltán





Vissza a főoldalra!

2008. August 7.





2008 August

h.k.s.c.p.s.v.
 
 
 
 
1
2
3 hír
3
1 hír
4
5
2 hír
6
7
1 hír
8
9
5 hír
10
11
4 hír
12
2 hír
13
3 hír
14
3 hír
15
16
17
18
3 hír
19
1 hír
20
1 hír
21
2 hír
22
1 hír
23
2 hír
24
25
1 hír
26
27
28
2 hír
29
1 hír
30
1 hír
31